Röptető

A Boldog Terézia Katolikus Feminine Studies Szakkollégium hallgatóinak kutatásaiból​

Gyógy- és fűszernövények gyógyászati felhasználása

DE Orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitika,
II. évfolyam - 2015

A gyógynövényeket gyógyászat értékük különbözteti meg a többi növénytől. Gyógyászati értékük a bennük található emberi szervezetre való jótékony hatásukban, illetve a különböző mikroorganizmusok fejlődésének gátlására szolgáló hatásukban van, ami különböző vegyületeknek köszönhető. Ezeket hatóanyagoknak nevezzük, ugyanis igazoltan gyógyászati hatással bírnak.

Az alábbiakban 6-6 jól ismert gyógy-, valamint fűszernövény hatóanyagát, farmakológiai hatását és felhasználását ismertetem.

Fokhagyma (Allium sativum L.)

Fő hatóanyaga az alliin, amely kéntartalmú vegyület. Ez a hagymacikkelyek felaprítása vagy összezúzása során ún. allicinné alakul. Ez egy jellemző szagú, bomlékony vegyület, így továbbalakul ajoénné.Jelentős a kórokozókkal szembeni antibakteriális hatása a szájüregben, a garatban, esetleg agégében, hatása a friss növény fogyasztásakor a legjelentősebb. Az ajoén a vérrögök képződését gátolja. Hatóanyagaiklinikailag igazoltan csökkentik a vérszérum magas koleszterinszintjét.Gyógyszerként a fokhagymatartalmú készítményeket az érelmeszesedés megelőzésére, késleltetésére használják. Ugyanakkor fogyasztását magas vérnyomású betegeknek is ajánlják.

Tárkony (Artemisia dracuncuius L.)

Hatóanyaga az esztragol, amely az illóolajának fő komponense. Gyomornedv-elválasztást fokozó, étvágyjavító, valamint enyhe vérnyomáscsökkentő hatású. Főként fűszerként használják, leveseket, mártásokat, sült húsokat, savanyúságokat ízesítenek vele.

Kömény (Carum carvi L.)

Hatóanyag a d-karvon. Görcsoldó, antibakteriális, valamint antifungális hatású. Szabályozza a gyomor- és bélfal tónusát, csökkenti a simaizmok görcskészségét, az ellazult izmok rugalmasságát is helyreállítja, így a bélgázképződéses, puffadásos állapotokban jótékony hatású. Emellett használják húsételek, saláták, savanyúságok, italok fűszerezésére.

Kerti bazsalikom (Ocimum basilicum L.)

Jellegzetes illóolaj-tartalmú fűszernövény, metilkavikol- és linalooltartalomú. Főként köhögéscsillapító, étvágyjavító, vizelet- és szélhajtó, valamint a tejelválasztást fokozó teakeverékek alkotórésze. Szegfűszegre emlékeztető illata miatt elsősorban ételízesítőként ismert (pizzafélék, levesek, saláták, tojásos készítmények).

Rozmaring (Rosmarinus officinalis L.)

Az illóolaj több mint száz komponense közül legjelentősebbek a cineol, kámfor, borneol,az alfa- és bétapinén, a kamfén és a linalool. Antibakteriális, antioxidáns és gyulladáscsökkentő. A rozmaringlevelet teakeverékekben epe- és vizelethajtó, szélhajtó, idegerősítő és étvágygerjesztő hatása miatt használják. Frissen vagy szárítva főként a francia, olasz és spanyol konyha nélkülözhetetlen fűszere. Leveseket, húsokat, mártásokat ízesítenek vele.

Kerti kakukkfű (Thymus vulgaris L.)

Fő hatóanyaga a timol. Köptető, görcsoldó és antibakteriális hatása miatt köhögéscsillapító gyógyszerek alapanyaga. Ezen kívül diuretikus és féreghajtó hatású. Jellegzetes íze miatt húsok fűszerezésére használják.

Kerti körömvirág (Calendula officinalis L.)

Legfontosabb hatóanyagai a flavonoidok, karotinoidok, szaponinok és triterpének. Jelentős E-vitamin forrás. Hámosító, bőrújraképződést elősegítő tulajdonsága bizonyított. Emellett antibiotikus, baktericid és vírusölő hatású. Belsőleg teaként gyomor-, nyombélfekély gyógyítására alkalmazható. Külsőleg rosszul gyógyuló sebek, visszeres betegségek, bőrelváltozások kezelésére alkalmas.

Levendula (Lavandula angustifolia MILL.)

Főként linalil-acetátot és linaloolt tartalmaz. Görcsoldó, emésztést javító, nyugtató hatású. Külsőleg reuma, ideggyulladás kezelésére használható. Forrázatát, mint nyugtatószert alkalmazzák ideges, feszült állapotok, túlterheltség esetén. Jó hatású álmatlanság, gyomor- és bélpanaszok megszüntetésére, valamint fokozza az epeműködést.

Orvosi zsálya (Salvia officinalis L.)

Illóolajának fő alkotórészei az alfa- és béta-tujon, borneol, cineol, kámfor és a pinén. Gyulladást és izzadást csökkentő, hasmenést gátló és antibiotikus hatású. Használatát javasolják a pajzsmirigy túlműködése és fokozott izzadás ellen. Teája vagy alkoholos kivonatai öblítőszerként hatásosak a szájnyálkahártya gyulladása, fogínygyulladás és torokgyulladás ellen.

Máriatövis (Silybum marianum) 

A gyógyhatásért flavonoidok- szilibin, szilidianin, szilikrisztin, szilimarin felelősek. Hatóanyagai szabadgyökmegkötő tulajdonsággal rendelkeznek. Gyógyászati jelentősége abban rejlik, hogy fokozza a májsejtekben az RNS- és a fehérjeszintézist. Hatóanyaga megtalálható például a Legalon májvédő gyógyszerben.

Vérehulló fecskefű (Chefidonium majus L.) 

A tejnedvben több mint 20 féle alkaloid van, a legjelentősebbek a kelidonin, sanguinarin, alfa- és béta-homokelidonin, berberin és a keleritrin. Fájdalomcsillapító hatása enyhébb a morfinnál, simaizom-görcsoldó. Baktériumölő hatása is igazolt. Friss, narancssárga tejnedvét szemölcsök irtására használják, amit a fehérjebontó enzimek és a kelidonin okoz. A gyógyszeripar epe- és májbetegségek gyógyszereihez használja fel hatóanyagait.

Páfrányfenyő (Ginkgo biloba L.)

A levelek fő hatóanyagai a ginkgolid A, B és C, valamint a bilobalid. A magvak ginkgolsavakat, bilobolt stb. tartalmaznak. A flavonoidok elsősorban szabadgyökfogó sajátságúak, a ginkgalidok a "vérlemezkét aktiváló faktor (PAF)" gátlóanyagai. A ginkgokivonat membránvédő hatású, javítja a vér folyékonyságát és áramlási sebességét, különösen a mikrokapillárisokban, az agyban és a lábakban. Szabályozza az erek tónusát, az agyi anyagcserét és keringést, hatékonyabbá teszi az ingerületáttevődést. Csökkenti az agysejtek elöregedését és pusztulását. Kimutatták antistressz és szorongásoldó hatását is. A Ginkgo-készítmények alkalmazhatók az időskorral összefüggő anyagcsere- és leépülési folyamatok kezelésére, lassítására, következményeik csökkentésére: az agyér-elmeszesedés okozta zavarokban, a szellemi teljesítőképesség, a koncentrálóképesség és az emlékezőtehetség fokozására. Szédülés, feledékenység, hangulathullámzás, az alkalmazkodóképesség és a kapcsolattartás nehézségei esetén, valamint Alzheimer-kórnál is jól bevált.

 

Felhasznált irodalom:
Bernáth Jenő (2000): Gyógy- és aromanövények. A Vadon termő és termesztett gyógynövények c. mű 3. átdolgozott és bővített kiadása, Budapest, Mezőgazda Kiadó