Röptető

FEBRUÁR - GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY: JÉZUS BEMUTATÁSA A TEMPLOMBAN - február 2.

Ez az ünnep Szűz Mária tisztulásának napja, amikor Krisztust, a világ világosságát (jelképe: a gyertya) a mózesi törvény értelmében bemutatta a templomban. A történetet leírja az evangélium is: Mária és József törvénytiszteletből1 mentek a jeruzsálemi templomba, hogy a gyermek születése utáni köteles áldozatot bemutassák. Ekkor találkoztak a két idős jámbor prófétával is: Simeonnal és Annával, akik jövendöltek a csecsemő Jézusról szüleinek.2 Ezt az eseményt a keresztények Jeruzsálemben már a IV. században körmenettel ünnepelték a karácsony utáni 40. napon.  A keleti egyházban a találkozás ünnepe ez, mert ekkor találkozott először Jézus Krisztus az emberiséggel, az emberekkel, akikért megtestesült.

Bővebben...

JANUÁR - SZŰZ MÁRIA, ISTEN ANYJA - január 1.

Hogy Mária, egy földi nő, zsidó lány valóságosan Isten anyja, akinek fia a második isteni személy, a Szentháromság személye, a legpontosabban ez a név fejezi ki: Szűz Mária Isten anyja. Ez a megszólítás egyben Isten megtestesülésében való hit kifejezése is.

Ez Mária első és legfontosabb dogmája: az efezusi zsinaton (Kr.u. 431) kihirdetett hitigazság: Mária - Theotokosz, azaz Istenszülő.

A katolikus dogmák sajátossága, hogy kezdettől hagyományosan beépült részei a néphitnek, s egyszerre a tudatosulás azon fokára érkezik ez a hit, hogy definiált, pontosított formában is, dogmaként is megjelenik, sokszor egy-egy aktuális helyzet kihívására válaszul, attól inspirálva. Az így megformálódó dogmák pedig az idők során további egyre mélyebb értelmezés folyamatán haladnak tovább: a hívő közösség egyre tisztábban és mélyebben érti és éli át ugyanazt a hitet. Így tehát a dogmák fejlődnek.

Bővebben...

DECEMBER - JÉZUS  SZÜLETÉSE - december 25.

Az év legsötétebb időszakának mélyén, december végén, amikor a téli napforduló beköszönt, a Nap legyőzi a sötétet. Ekkor ünnepli a kereszténység Jézus születését, a Fény érkezését.

Az ünnepnek voltak pogány, római előzményei, a szaturnáliák, amikor pl. szokás volt a szolgák megajándékozása. A 4. századtól helyezték erre az időpontra az Úr érkezésének ünnepét. Az evangélium így írja le a történetet:

Bővebben...

NOVEMBER - MÁRIA BEMUTATÁSA A TEMPLOMBAN - november 21.

Jusztiniánus császár 534-ben templomot épített azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Mária született, e templom felszentelésének napja őrződött meg Mária bemutatása ünnepnapjaként. Az apokrif Jakab ősevangélium ír arról, hogy Mária kislányként a jeruzsálemi templomban élt 3-tól 12 éves koráig. Az ünnep, a kis Mária bevezetése a jeruzsálemi templomba, mélyen szimbolikus értelmű.

Bővebben...

OKTÓBER - MAGYAROK NAGYASSZONYA - október 8. 


Oh áldott Szűz!
Oh Magyarországnak kegyes Asszonya!
Tekints a mi sok fogyatkozásunkra: szánd meg a mi romlásunkat.

Bővebben...

SZEPTEMBER - KISASSZONY - KISBOLDOGASSZONY, FÁJDALMAS BOLDOGASSZONY
szeptember 8.

 

A Nagyboldogasszony és Kisasszony napja közti időszakot (augusztus 15-szeptember 8.) régen úgy nevezték, hogy kétasszonyköze, az ide eső napok neve: kétasszonynap.1 „Fecskehajtó” Kisboldogasszony napján kezdődik az ősz.

Kisasszony ünnepe Szűz Máriának, a Stella puerperaSolis, a Hajnali szép csillagnak születésnapja.2 Mária szülte Jézust, az Igazság Napját, Mária születése e nap hajnalát idézi. „Boldog vagy szentséges Szűz Mária és minden dicséretre méltó, mert belőled támadt az igazság Napja, Krisztus, a mi Istenünk”- éneklik e napon a szentmisében. 

Bővebben...

AUGUSZTUS - NAGYBOLDOGASSZONY – MÁRIA MENNYBEVÉTELE
augusztus 15.

 

Nagyboldogasszony napja Szűz Mária mennybemenetelének ünnepe. Jézus anyjának teste nem lett a földé, hanem halála után megdicsőült. Egyetlenként a földi halandók közül eljutott testében is oda, ahol – Jézus szavai szerint – otthon vár ránk a Mennyei Atyánál. „Mária földi életének befejezése után testével-lelkével együtt fölvételt nyert a mennybe1”. Az ember test és lélek egysége, ezért üdvösségét nem hordozhatja csupán a lélek. Mária test szerinti megdicsőülése annak az előképe, ami minden keresztény saját életsorsának remélt  beteljesülése.

Bővebben...

JÚLIUS - SARLÓS BOLDOGASSZONY – VIZITÁCIÓ
július 2.

 

Sarlós Boldogasszony a látogatás, vizitáció ünnepe: Mária és Erzsébet találkozásáé. A jelenet eredete a Lukács evangélium szép története. Szereplői Mária, Jézus leendő anyja, és a meddőnek tartott idős rokon: Erzsébet. A két asszonyt bensőséges kapocs fűzi össze: Mária azonnal elindul Erzsébethez, amint meghallja az angyaltól, hogy mi történt vele: ahogy Erzsébet is megérzi, hogy mi történt Máriával. A köztük lévő kapcsolat mély és kölcsönös, intenzív, erős, erőt adó.

Bővebben...

JÚNIUS - MÁRIA SZEPLŐTELEN SZÍVE

Az ünnep júniusban van, Úrnapja utáni szombaton. Mozgóünnep, vagyis a Húsvét minden évben változó időpontjához kötődik. Miután XI. Pius pápa a 2. világháború alatt felajánlotta az emberiséget Mária Szívének, s 1944-től lett általánossá ez az ünnep. 2000-ben II. János Pál minden püspökkel együtt megismételte az egész világ felajánlását.

Bővebben...

MÁJUS - SEGÍTŐ BOLDOGASSZONY - KERESZTÉNYEK SEGÍTSÉGE
május 24.

Az ünnepet a napóleon fogságából e napon kiszabadult pápa, VII. Piusz rendelte el, de korábbi gyökerei vannak. Máriát, mint a Keresztények Segítségét a lepantói győzelem óta (1571) tisztelik1 és ez az elnevezés szerepel a Lorettói litániában is. A szorult helyzetet átélők, élet-halál harcot vívók fordultak hozzá, akik átélik és elismerik, hogy segítségre szorulnak.
A lorettoi litánia egyike a legszebb, szimbolikájában leggazdagabb Mária-imáknak.

Bővebben...