Röptető

MÁJUS - SEGÍTŐ BOLDOGASSZONY - KERESZTÉNYEK SEGÍTSÉGE
május 24.

Az ünnepet a napóleon fogságából e napon kiszabadult pápa, VII. Piusz rendelte el, de korábbi gyökerei vannak. Máriát, mint a Keresztények Segítségét a lepantói győzelem óta (1571) tisztelik1 és ez az elnevezés szerepel a Lorettói litániában is. A szorult helyzetet átélők, élet-halál harcot vívók fordultak hozzá, akik átélik és elismerik, hogy segítségre szorulnak.
A lorettoi litánia egyike a legszebb, szimbolikájában leggazdagabb Mária-imáknak.

Szentséges Szűz Mária - Istennek szent anyja – Szüzeknek szent Szüze – Krisztusnak szent anyja -  Az Egyház anyja – Isteni kegyelem anyja – Tisztaságos anya – Szeplőtelen Szűzanya – Sérelem nélkül való anya – Szűz virág szent anya – Szeretetre méltó anya – Csodálatos anya – Jótanács anyja – Teremtőnk anyja – Üdvözítőnk anyja – Nagy okosságú Szűz – Tisztelendő Szűz – Dicsérendő Szűz – Nagy hatalmú Szűz – Irgalmas Szűz – Hűséges Szűz – Igazság tükre – Bölcsesség széke – Örömünk oka – Lelki edény – Tiszteletes edény – Ájtatosság jeles edénye – Titkos értelmű rózsa – Dávid király tornya – 
Elefántcsont torony – Mária aranyház – Frigynek szent szekrénye – Mennyország ajtaja – Hajnali csillag – Betegek gyógyítója – Bűnösök menedéke – Szomorúak vigasztalója – Keresztények segítsége – Angyalok királynője – Pátriárkák királynője – Próféták királynője – Apostolok királynője – Vértanúk királynője -  Hitvallók királynője – Szüzek királynője – Minden szentek királynője – Áteredő bűn nélkül fogantatott királynő – Mennybe felvett királynő – Rózsafüzér királynője – Világ királynője – Béke királynője – Magyarok Nagyasszonya – Könyörögj érettünk!

Magyarországon sok Mária-kegyhely a Segítő Boldogasszonynak van szentelve, pl a csíksomlyói Salvator - kápolna (Erdély, ma Románai), Máriabesnyő, Andocs, Lorettom (Sopron vármegye, ma Ausztria), Turbék, Óbuda-Kövi Mária, Bodajk. Ennek a tiszteletnek hagyományai jórészt a török-időkből erednek, amikor az élet-halál harcot vívó ország egyben a kereszténység végvára is volt. A későbbi évszázadokban pedig olyan Mária-képet hozott közel a hívőkhöz, amihez könnyű volt kapcsolódni: a segítőkész, együtt érző és erős asszony képét.2
Mária segítőkész voltáról a kánai mennyegző jelenete beszél, a János evangélium elején.3 A lakodalomban, ahol Jézus és Mária is meghívottak, elfogy a bor. Mária észreveszi a zavart és azonnal cselekszik: szól Jézusnak, intézkedik, hogy a szolgák rendelkezésére álljanak. Segítő jószándéka, kérése-közbenjárása Jézust csodatevésre indítja. Mária a szorongatott helyzetbe került jegyespárt akarta  megsegíteni, az ünnep jó hangulatát megőrizni. A jegyesek valószínűleg szegények lehettek, akiknek nem tellett elegendő borra. A jelenet leírásából kiderül, hogy Mária magától veszi észre ezt a helyzetet, figyelmessége és empátiája indítja a cselekvésre.  Ez a jellemvonása az, amire a „Segítő Mária” tisztelete épült. És a történet csattanója miatt fordulnak hittel hozzá a keresztények: mert Jézus, Mária szavára akkor is cselekszik, ha magától nem gondolta volna, hogy „most van itt az óra”. Ahogyan Mária közbenjárt a megszégyenülő jegyesekért, úgy jár közben a rászorulókért, akik elé tárják ínségüket.
Jézus a kereszten Mária bízta a szeretett tanítványát, Jánost: Asszony, íme a te fiad!4 Ezt a jelenetet régóta úgy értelmezik, mint szimbolikus tettet: Jézus minden tanítványát édesanyja oltalmába ajánlja. Mária közbenjáró mivolta különösen a keleti keresztényeknél hangsúlyos, de a középkor óta a latin egyházban is egyre nagyobb szerepet kapott.
Mária közbenjárása, a hozzá való imádság – e közbenjárás kérése - sokaknak okoz gondot: több protestáns egyház Isten mindenhatóságának, Jézus Krisztus egyedüli közvetítői szerepének megsértését látja ebben.  Vannak katolikus keresztények is, akik úgy élik meg, nincs szükségük közvetítőre Istenhez.
Ugyanakkor C.G. Jung és nyomában több valláspszichológus felismerte a női elem hiányának torzító hatását korunk vallásos tudatára, elsősorban a protestáns környezetet megfigyelve. Sivárrá, túl racionálissá, anyagivá, félelem- és büntetés-központúvá tehet a főként férfias jegyekkel elgondolt/megrajzolt istenkép, emellett ellaposodhat a közösség otthonos, szabad légköre, ítélkezés, merev szabályok, hideg légkör uralkodhat el.
Ha valaki volt már elesett, rettegő, nyomorúságos, bűnös állapotban és megpróbált óvatosan Istenhez fordulni, talán megérti, miért könnyebb Márián keresztül keresni az utat Istenhez. Mária Isten női arca, az ortodoxok így fejezik ki: a „Szentlélek képmása”5, ezt a katolikusok  inkább így mondják: a „Szentlélek mátkája”. Olyan női, anyai, gyengéd és megértő energiákat közvetít – a hívők ezt kegyelemnek nevezik -, amelyek segítenek önmagunknak is megbocsátani, kiengesztelődni és visszatalálni Istenhez.
Az Üdvözlégy Mária végén imádkozzuk: Imádkozz, értünk, bűnösökért, most és halálunk óráján! Ez két pillanat kiemelése az idő menetéből: az egyetlen valóságos pillanat, a mostani és az egyetlen, legfélelmetesebb pillanat, a halál pillanata. És ezt a kettőt viszi az imádkozó Mária elé: az ő imáját, közbenjárását, jelenlétét kéri ehhez a két legfontosabbhoz.
„Az asszonyok titkok tudói, az élet és halál titkának ismerői. Az asszonyok erősek, mert képesek befogadni az élet és a halál mélységének teremtő Titkát, és ezért tudják azt is, hogy a félelmetesnek tűnő vég átlépés egy új valóságba.”- írja Várszegi Asztrik, pannonhalmi bencés főapát.6

Ezt az asszonyi tudást, saját tudásunk, erőnk és bátorságunk forrását találjuk meg Máriában. Van egy olyan ábrázolása, amely különösen sokat tanít erről. A Segítő Boldogasszony egyik kedves, középkori eredetű szimbóluma a Köpenyes Mária7 kép. A soproni Kecske-templom északi bejárata felett is ez uralkodik, a templomba belépő emberek Máriába vetett bizalmát fejezve ki. Mária alakja háromszor akkora, mint a kitárt köpenyében oltalmat kereső emberek figurája, öltözete királynői. Az ábrázolás arra a római eredetű középkori szokásjogra utal, hogy a bűnösök oltalmat találhattak egy előkelő, magasrangú hölgynél, s ennek jele volt, hogy palástja alá vette a pártfogoltat.8
Mária hatalmasra növelt alakja biztonságot sugároz: elegendő hatalma van bárkitől megvédeni a hozzá menekülteket, akik rábízták magukat. Konfrontációt, küzdelmet vállal értük, palástja olyan, akár a várfal, minden támadást kibír. Ezt a fajta küzdőerőt a szeretteiért képes kifejteni minden anya, minden feleség, minden lány: ha valaki szeret, akkor nincs előtte lehetetlen. Az oltalmat adó alak önmaga védtelen: önmagára nem gondol, bátor, kockáztatja magát a többiekért.
Mária mellett gyermeki nagyságúak az oltalmat keresők, pedig tekintélyes öltözetű, előkelő emberek, király, püspök is van köztük. Palástja alatt azonban mindenki egyformán rászoruló, mindenki bizalommal tekint fel rá. Az erős, békét és szeretetet árasztó asszonyok közelében mindenki vállalhatja a gyermeki létet: mer gyermek lenni, egyszerű, önmaga, nyíltszívű, akár sebzett is. Valahogy rend teremtődik körülöttük: minden elsimul, megbékél, helyére kerül. Ezek a nők nem félnek semmitől: bármit meghallgatnak, nem riadnak meg, nem ítélnek el. Irgalmasságuk körbeöleli a támasztkeresőt. Az irgalom szó a héberben ugyanaz, mint az anyaméh.  S május a fészekrakás, a fészekben lapuló-érlelődő tojások ideje: a jövendő élet hordozása – óvása, az élet kihordásának korszaka.
Svéd Szent Birgitta egyik látomásában Mária így szólt hozzá: „Az én széles köpenyem az én irgalmasságom. (…) Gyere tehát, leányom és rejtsd magad a köpenyem alá.”9

 

 

1 Ennek ugyanis 1571-ben október első vasárnapja volt a napja

2 A Habsburg-ház különösen is pártolta a Segítő Mária, a Keresztények Segítsége képet, a török ellenes harcok és az azt követő járványok idején különösen is elterjedt a tisztelete. Német néven Maria-Hilf képek jelezték ezt a tiszteletet. Szilárdfy Zoltán: Barokk szentképek Magyarországon. Corvina Kiadó.1984.

3 Jn 2,1-12

4 Jn 19,26-27

5 Cselényi István Gábor: Mária és az ökumené. Athanasia 5.

6 Korunk egyik kiemelkedő női egyénisége, Polcz Alaine, a hospice mozgalom magyar alapítója, író, pszichológus, a segítő nő mintája. Várszegi róla írja az idézett sorokat: Alaine, im. 136.o.

7 Németül Schutzmantel-Madonna, „óvó-köpenyes” Mária, olaszul Madonna della misericordia, az irgalmasság Máriája.

8 Szegvári Lívia: A köpenyes Madonna ikonográfiája. Kézirat

9 Schmidt: Die vergessene Bildersprache christlicher Kunst, München. Verlag C. H. Beck 1982. 2. 256.o.