Röptető

AUGUSZTUS - NAGYBOLDOGASSZONY – MÁRIA MENNYBEVÉTELE
augusztus 15.

 

Nagyboldogasszony napja Szűz Mária mennybemenetelének ünnepe. Jézus anyjának teste nem lett a földé, hanem halála után megdicsőült. Egyetlenként a földi halandók közül eljutott testében is oda, ahol – Jézus szavai szerint – otthon vár ránk a Mennyei Atyánál. „Mária földi életének befejezése után testével-lelkével együtt fölvételt nyert a mennybe1”. Az ember test és lélek egysége, ezért üdvösségét nem hordozhatja csupán a lélek. Mária test szerinti megdicsőülése annak az előképe, ami minden keresztény saját életsorsának remélt  beteljesülése.

Az ünnepet már az 5. századtól megülték Jeruzsálemben és a 6. századtól az egész keleti egyházban, „A szentséges Szűz elszenderülése” néven. Mária haláláról az apokrif írások emlékeznek meg: az apostolok összegyűltek a haldokló Mária körül. Szent Melitón így ír a Kr.u. 2. században:
(A jelenlévő apostolok és szüzek): „…köréje gyűltek és vigasztalták őt. Három napon keresztül az Úrhoz énekeket zengtek, és íme a harmadik napon, a nap harmadik órájában mindenkire, aki csak abban a házban jelen volt, álom borult; senki sem volt képes virrasztani az apostolokon és azon a három szűzön kívül, akik ott jelen voltak. S íme, hirtelen megérkezett az Úr Jézus Krisztus, nagy angyalsokaság közepette. Hatalmas ragyogás ereszkedett le arra a helyre, az angyalok himnuszt énekeltek és dicsőítették az Urat. Akkor a Megváltó ezeket mondotta: ,,Jöjj hát, legbecsesebb Drágagyöngy, lépj be az örök élet otthonába. (…) Mária fölkelt a földről, lepihent ágyára, hálát adott, majd lelkét az Istenhez küldte. Az apostolok látták, lelke olyannyira ragyogó volt, hogy senki halandónak nyelve ezt méltóképpen elmondani nem tudná: messze mögötte maradt a hó ragyogása, fényessége nagyobb minden ércnél, az ezüst csillogásánál. '' 2

Ennek a dicsőséges eseménynek ünnepét, a legnagyobb Mária-ünnepet nevezi a magyar katolikus hagyomány Nagyboldogasszony napjának. Szent István király legendájában olvassuk, hogy a koronát (az országot) Nagyboldogasszony ünnepének előestéjén ajánlotta fel  Máriának, s maga a szent király másnap, ezen az ünnepen hunyt el.3

Magyarországon a középkor folyamán a templomok majd egy harmada volt Máriának szentelve, de a nem neki szentelt templomok közül is sokban volt neki szentelt mellékoltár. A gótika idején számos szép szárnyasoltár készült a különböző Mária-ünnepek tiszteletére, élete fontosabb eseményeinek ábrázolásával.

Az egyik gótikus oltár központi alakja volt az a Mária-szobor, amit ma a csíksomlyói kegyhelyen, a főoltárra állítva láthatunk. A XVI. század elején, 1510 körül készült Erdélyben, vélhetőleg székely művészember alkotta. Ez Európa (és talán a világ) legnagyobb Mária- kegyszobra, 2,27m nagyságú. Királynői hármaskoronával, jogarral a kezében áll előttünk, ma a főoltár tetején, a templom középpontjában: a mint a mennyország királynéja. Arany fénysugár veszi körül: a Napba öltözött, feje körül 12 csillagból korona4, lába alatt a Hold.5 Gyermekét tartva fordul a belépő, hozzá lépő felé: arca nyájas, derűs.

A hatalom jeleivel felruházott hatalmas Asszony magasodik fel a tér közepében, uralva ezt a helyet és uralkodva az idejövők ügyei felett: hatalmában áll az ínségek gyógyítása, a kérések meghallgatása, s hatalmában áll ezek megtagadása: ad-hat, gyógyít-hat. A lehetőség még nem jelent megvalósulást, nem kényszeríthető, nem automatikus. Kérni lehet és ettől kiszolgáltatottságunk csak még világosabb, mert e kérésben tárul fel a rászorultság lényege. A kérés nem parancs: a kérés az ínség feltárulása és épp a visszautasíthatóságában rejlik lényege. A kérés a másik szabadságának elismerése és annak az alázatos elfogadása, hogy sorsunk a másik szabad döntésétől függ, ugyanakkor a felelősséget nem hárítja át rá. Inkább a kérés kimondása a felelősség megosztása, s mégpedig abban az esetben, ha teljesen szabadon történik, bármiféle válaszra nyitottan. „Ha akarod, meggyógyíthatsz engem…”6 Igen, a lehetőség elfogadása a hit kezdete, vagy maga ez a hit: és éppen ez teszi lehetővé a hatalomnak, hogy hasson, ez nyitja meg az utat, a lehetőség működésbe lépését a hatásra…

A lehetőség azonban valóban ott van az Asszony kezében, aki ezt felvállalja és él vele. Nem menekül el ebből a helyzetből, nem lép a hatalom mögé, hanem kezében tartja, kézbe veszi. Igen lehetőségem van, hogy segítsek és gyógyítsak és megtehetem, hogy járj, láss és ép légy.

A lehetőség ott van az Asszony kezében és ő mindezzel együtt biztató, bátorító, pozitív kisugárzású: ne félj, nem ezzel élek vissza, hanem éppen a te javadra fordítom. A hatalom mint a jó, annak a lehetősége, hogy másik javát segítse elő, mint a szolgálat lehetősége, mint lehetőség arra, hogy a jó megvalósulhasson a hatalom által. Hat-hatás, hathatósság, hatás: a hatalomból fakadó változtatások. Hatalma van a változáson, ami azt jelenti, hatalma van az életen, ami folyamatosan változik. A halál, ami nem tud változni, alulmarad: mert itt, nála lehetséges a változás.

A nő és hatalom kapcsolata: pontosabban: mi nők és saját hatalmunk, erőnk felvállalása, a hozzá való viszonyunk érintődik ezen az ünnepen.  Abban a hónapban, amikor minden a természet anyai, termékeny erejéről, a nap erejéről szól.

Ahogy a csíksomlyói Mária jobb kezében a jogar van: egyszerre egyértelműen és biztosan és közben valamiféle gyengéd lazasággal, szabadsággal, szépséggel, a hatalom természetességét, e női hatalom felvállalásának szépségét sugározza. A jogar kis tulipán-kehelyből nyílik ki, levélkék jelennek meg rajta. A korona a fején is szinte élő növényi-virágszerű képződmény: biztosan, de nem mereven, nem keményen ül. A női hatalom más, mint a férfi: ereje, megjelenése biztonságot, rendet sugall, de ugyanakkor otthonosságot, bájt, melegséget, békét is. És mindig az életet, az élet növekedését, kibontakozását szolgálja. A nő a hatalmát az élet szolgálatára kapta: és ahol az élet nem tud növekedni, ott bizonyosan az történt, hogy a nők nem élnek ezzel az Istentől kapott hatalmukkal. Nagy felelősség és nagy lehetőség a nők hatalma. Megmentheti a világot.

„Magasztalom őt, aki méhemben fogant
és felemelte holdsarlóm az égre
és csillagfüzért illesztett homlokomra
és az égi tej ösvényén viteti leplem
és az édesség viharával fúvatja fátylam
és eleven tüzekkel röpíti diadalszekerem
és seregekkel népesíti győzelmi utam
és örök dal tornyait építi köröttem,
ígykivánja; meg nem fejthetik
a léptem redői alatt forgó
tüzes hadak, homályos nemzedékek.
Kezdettől apám, s én szültem őt,
aki az óriás ürességen által
a csend szikrázó kristálya fölé
a teremtmények sodrából fölmeredve
háromfejü oszlopként magasúl
és villámló tetőként beborít
a hármas homlok glóriája.” 7

 


1 Az 1950-ben kihirdetett dogma hivatalos szövege. Magyar Katolikus Lexikon/Mária mennybevétele

2 Szent Melitón, Szárdesz püspöke: Szűz Mária mennyekbe való átviteléről. www.katolikus.hu/szentek/szent128.html

3Hartvik püspök: Szent István király legendája 23. http://sermones.elte.hu/szovegkiadások/magyarul/madasszgy/index.php?file=042­_055_Hartvik

4 Ez a Európai Unió szimbóluma, ahogy Czirják Árpád kolozsvári főesperes Csíksomlyón mondott beszédében mondta 1999. május 22-én, www. Égi Jel, HUNNIA 118.szám, www.freepress-freepress.com/holhoma/kiscikk0/egijel.htm

5 Jelenések könyve 12,1-2

6 Mt8, 1-5

7 Weöres Sándor: Hetedik szimfónia, részlet